Amerika fingik

Isten áldja Amerikát és az összes olyan amerikai polgárt, aki szemrebbenés nélkül fingik az orrom alá!

Bárhol, bármikor megtörténhet, derült égből villámcsapás. Mikor megérzem, mindig kiszalad a lábam alól a talaj és nem hiszem el. Mert hát én nem vagyok hozzászokva, hogy a Costcoban sétálva egy idősebb úr mögé szorulva megérzem A szagot. És nem is tudok elmenekülni. New Yorkban nagy a tömeg és az emberek finganak, pofátlanul, szabadon. Én meg szagolom. A metrón, a H&M pénztáránál sorban állva, a frozen yogurtot áruló gyönyörű Upper East Side-i boltocskában, ahol a háttérben klasszikus zene szól... de ez nem zavar senkit, ha kell, akkor kell és ennyi. Azt hiszem az amerikaiak elég könnyedén veszik az élet (természet?) ilyen dolgait.

Apropó Upper East Side. Ma volt szerencsém bemenni egy igazi ups-i lakásba. Olyanba ahol rengeteg gomb van a liftben, puha, süppedős szőnyeg a folyosókon, az ajtóban door man, sok aranyozott tárgy, öreg lakók stb...

Amúgy meleg van és eddig nem nagyon jöttem rá, hogy hogyan kellene életben maradnom 10000%-os páratartalom mellett (értsd ezt úgy, hogy egy átlagos napom úgy néz ki a városban, hogy bemegyek egy hosszú listával, hogy mit is szeretnék aznap látni, aztán 1 óra masszív izzadás után, a nyakamra tapadt hajjal, megsemmisülve vonulok be egy H&M-be).

Jah és még két dolog. Ma először utaztam egyedül a metrón. Az M metróval mentem a Lexingtonra, ahol átszálltam a 6-osra. A new yorki metró jobb mint a pesti, tágasabb mint a londoni, de nem sminkel rajta senki :D (Lilla, ez neked szólt!)

A 79th utcánál egy padon ülve (két öreg nénike mellett) luxus salátát ettem, jeges kávét ittam és így tovább. Szeretek itt lenni, de még szoknom kell.

Végül pedig elmondom, hogy New York tele van gyönyörű hortenziákkal. Meseszépek. A kaja nem túl jó, kevésbé van íze mint bárhol másutt, ahol eddig jártam, de a hortenziák színének élénkségét tekintve a city verhetetlen :)

xoxo